Alföld
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Az Alföld (vagy régebben Nagy-Magyar-Alföld) az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatabbi területe, kiterjedése kb. 100 000 km².
Tájai
Árterületek (Bodrog, Jászság, Ormánság, Hortobágy)Löszös, illetve mezőgazdasági táj (Mezőföld, Nagykunság,Maros-Körös köze,Hajdúság)Hordalékkúpok (Kiskunság, Nyírség)
Tartalomjegyzék |
Elhelyezkedése
Az Alföld területe 5 országra terjed ki:
- Magyarország:északon az Északi-középhegységig, nyugaton a Balatonig és a Dunántúli-dombságig terjed ki.
- Ukrajna:a Kárpátaljától délnyugatra fekvő kis területre nyúlik ki az Alföld.
- Románia:a Kárpátoktól nyugatra taláható a Kelet-Alföld.
- Szerbia:a Vajdaság területére terjed ki az Alföld.
- Horvátország:kis területen Horvátországba is átnyúlik.
Földrajz
Domborzat
A terület tökéletes síkság, a szintkülönbségek elenyészőek. A felszínt a folyók munkája alakította. Lösz és homok borítja.Itt található a Kárpát-medence legmélyebb pontja, amiért egy Tiszasziget-től kb. 2 km-re található pont, és Gyálarét Lúdvár nevű területe versenyez, mindkettő tengerszint feletti magasság a 75,8 méter.
Vízrajz
Az Alföldön inkább kisebb, sok mesterséges tó található, de a folyóvizei között jelentős folyókat találunk.
Folyóvizek
Az Alföld legfontosabb folyói a Duna és a Tisza.
A két folyó fontosabb mellékfolyói az Alföldön (folyásirány szerint):
Duna:
Tisza:
Állóvizek
A legnagyobb állóvíz az Alföld területén a Kiskörei-víztározó, más néven a Tisza-tó. Szintén jelentős még a madárvonulások miatt is a Szeged mellett fekvő Fehér-tó, illetve a Biharugrai halastavak, de a Dögös-Kákafogi holtág is Szarvas és Békésszentandrás között, ami Magyarország 4. legnagyobb állóvize.
Élővilága
Az Alföldön sok madár, hüllő és kétéltű él, a növények között pedig főleg gabonát és tavakban, tavak körül élő növényeket találunk. Híres a főleg az Alföldön, azon belül is a Hortobágyon tenyésztett szürkemarha.
Állatvilága
- A túzok Európa legnagyobb madara. A hazai állomány nagy része az Alföldön él. A nyílt területek, sztyeppek, zavartalanabb legelők madara.
- A mocsári békával sík- és dombvidéken a nedves, mocsaras részeken, árterületeken találkozhatunk.
- A kanalasgém a zavartalan nádasok telepesen fészkelő madara.
- A rézsikló kedvelt tartózkodási helyei a napsütötte, száraz, köves, bozótos hegyoldalak és lejtők, de a sík területek mocsaras részét is kedveli.
- A nyugati földikutya jelenleg csak az Alföld néhány pontján él (pl.: Battonya-Kistompapuszta).
Növényvilága
Az Alföld az Eupannonicum flóravidék része; növénytársulásait a flóravidék leírásánál ismertetjük. Flórajárásai:
- Mezőföld és Solti-síkság (Colocense flórajárás);
- Duna–Tisza köze (Praematricum flórajárás);
- Dél-Alföld és Dráva-sík (Titelicum flórajárás) – a Dráva-síkot egyes szerzők önálló Dravense flórajárásként (Dráva-melléki flórajárás) elkülönítik;
- Tiszántúl (Crisicum flórajárás);
- Nyírség (Nyírségense flórajárás);
- Észak-Alföld (Samicum flórajárás);
Napjainkra területének zöme megművelt szántóterület, ahol főként búzát, kukoricát, napraforgót, burgonyát, repcét, lucernát, cukorrépát, dohányt, zöldségeket és gyümölcsöket termesztenek.
Ásványkincsek
Ásványkincsekben ugyan szegény, de hévizekben gazdag az Alföld, és innen származik a hazai kőolaj- és földgázkészlet 90%-a.
Az Alföld résztájai
- Felső-Tisza-vidék (két fő része: a Bodrogköz, amely Magyarország és Szlovákia között húzódik, valamint a Szatmár-Beregi-síkság, amelynek keleti része, a Kárpátaljai-alföld Ukrajnához, nyugati része, a Szatmári-síkság pedig zömében Romániához tartozik) – Magyarország, Románia, Szlovákia, Ukrajna
- Zempléni-sík (szlovák: Potiská nížina) – Szlovákia
- Alsó-Száva-síkság (szerbhorvát: Posavska ravnica, fő tájegysége a Szerémség, amelynek nyugati része Horvátországhoz, keleti része Szerbiához tartozik) – Bosznia és Hercegovina, Horvátország, Szerbia
- Temesköz (Câmpia Timişuluia, Tamiška ravnica) – Románia, Szerbia
Nyugaton:
- Dunántúli Alföld (legnagyobb tájegysége a Mezőföld) – Magyarország
- Duna–Tisza köze (a déli részét Bácskának hívják) – Magyarország, Szerbia
Keleten:
- Tiszántúl (legnagyobb tájegysége a Körösvidék, román neve: Crişana) – Magyarország, Románia
- Felső-Tisza-vidék (két fő része: a Bodrogköz, amely Magyarország és Szlovákia között húzódik, valamint a Szatmár-Beregi-síkság, amelynek keleti része, a Kárpátaljai-alföld Ukrajnához, nyugati része, a Szatmári-síkság pedig zömében Romániához tartozik) – Magyarország, Románia, Szlovákia, Ukrajna
- Zempléni-sík (szlovák: Potiská nížina) – Szlovákia
Délen:
- Drávamenti-síkság (horvát: Podravska ravnica, horvátországi részét az Eszéki-sík és a Drávaköz, magyarországi részét a Drávamellék alkotja) – Horvátország, Magyarország
- Alsó-Száva-síkság (szerb és horvát: Posavska ravnica, fő tájegysége a Szerémség, amelynek nyugati része Horvátországhoz, keleti része Szerbiához tartozik) – Bosznia és Hercegovina, Horvátország, Szerbia
- Temesköz (Câmpia Timişuluia, Tamiška ravnica) – Románia, Szerbia
A kisebb tájakat három része csoportosíthajuk:
- hordalékkúpok
- lösztakarós tájak
- árterek
Hordalékkúpok
A folyók a hegységek lábánál hordalékkúpokat hagytak maguk után.Az elhagyott medreik mentén vastag üledék réteget raktak le. Ilyen tájak:
Lösztakarós tájak
A hordalékkúpok anyagát a szél felhalmozta a homokot máshol lösztakarót terített szét.Ilyen táj például:
- Mezőföld
- Bácskai-löszhát
- Hajdúság
- Körös-Maros köze
- Nagykunság
Árterek
- Bodrogköz
- Jászság
- Hortobágy
- Szatmári-síkság
- Beregi-síkság
- Körösök vidéke
- Solti-síkság
- Sárköz
- Mohácsi-sziget
- Drávamellék
Az Alföld az egyes országokban
Magyarország
Az Alföld Magyarország legnagyobb tájegysége. Kiterjedése kb. 52 000 km², ami az ország 56%-át jelenti. Az Alföld magyarországi határait az Északi-középhegység, keleten és délen az országhatár, nyugaton a Dunántúli-dombság és a Dunántúli-középhegység alkotják.
A magyarországi Alföld legmagasabb pontja Hoportyó (183 m), legalacsonyabb pontja Tiszasziget közelében van (75 m). A tökéletesen sík vidékek és a valamivel magasabb hátságok váltakoznak.
A magyarországi Alföld két fő régiója:
A magyarországi Alföld legfontosabb városai: Debrecen, Szeged, Nyíregyháza, Békéscsaba, Szolnok, Baja, Kecskemét. A Hortobágyi Nemzeti Park és a Kiskunsági Nemzeti Park egyaránt az Alföld területén található.
Az Alföld híres a termálvizes gyógyfürdőiről: Berekfürdő, Cserkeszőlő, Gyula, Hajdúszoboszló, Szentes és Szolnok.
Az Alföldet számos itt született magyar író és költő örökítette meg alkotásaiban, a leghíresebbek Petőfi Sándor, Arany János, Juhász Gyula, Móra Ferenc és Móricz Zsigmond.Az Alföld egyéb neves szülöttei közé tartozik Bay Zoltán fizikus, Irinyi János vegyész, a zajtalan gyufa feltalálója, Korányi Frigyes orvos.
A magyarországi Alföld kulturális-turisztikai eseményei a jászberényi Csángófesztivál, a nagykörűi Cseresznyefesztivál, a szolnoki Gulyásfesztivál, a hortobágyi Hídi Vásár, az ópusztaszeri Hunniális, a Szegedi Szabadtéri Játékok, a gyulai Várjátékok, a Debreceni Virágkarnevál és a bajai halászléfőző verseny.
A magyarországi Alföld a következő tájegységekre tagolódik:
- Mezőföld
- Sárrét
- Sárköz
- Drávamellék
- Kiskunság
- Jászság
- Pesti-síkság
- Hevesi-síkság
- Borsodi-Mezőség
- Bodrogköz
- Tiszahát
- Szatmári-síkság
- Maros-Körös köze
- Körös-vidék
- Nagykunság
- Hortobágy
- Hajdúság
- Nyírség
Szlovákia
Az Alföld szlovákiai része a Zempléni-sík, szlovákul Východoslovenská nížina vagy Potiská nížina.
Ukrajna
Az Alföld ukrajnai része a Kárpátaljai-alföld (ukránul Zakarpatszka nizovina).
Románia
A magyar szakirodalomban Kelet-Alföld néven szerepel az Alföld Romániában található hosszú, keskeny keleti sávja. Három nagy tájegysége a Szatmári-síkság romániai része (Câmpia Someşului), a Körösvidék (Crişana) és a Temesköz romániai része (Câmpia Timişului). A Kelet-Alföldbe geopolitikai kifejezésként gyakran az Alföld peremén fekvő Északkeleti-Kárpátok, Erdélyi-középhegység és Bánsági-hegyvidék egyes részeit is beleértik („a Magyar Királyságtól Romániához csatolt Erdély és Kelet-Alföld”). Ebben a tágabb értelemben a Kelet-Alföld a Partium történelmi tájegység egészét és a Bánság történelmi régió keleti részét foglalja magában. A román szóhasználatban ugyanakkor nem beszélnek Kelet-Alföld geopolitikai régióról, a területet Erdély (Transilvania) részének tekintik.
Szerbia
Az Alföld szerbiai részének zöme a Vajdaságban terül el. Ennek három tájegysége Dél-Bácska (Bačka), Nyugat-Bánság (Banat) és a Kelet-Szerémség (Srem).
Horvátország
Az Alföld horvátországi részének két nagy tájegysége a Drávaszög vagy Baranya-háromszög (Baranja) és a Szlavón-síkság (Slavonska ravnica), ezen belül a Nyugat-Szerémség (Srijem).
Lásd még
Külső hivatkozások
- Körös Regional Archaeological Project: Az Alföld újkőkori és rézkori emlékei (angol nyelven)