definição e significado de becslés | sensagent.com


   Publicitade R▼


 » 
alemão búlgaro chinês croata dinamarquês eslovaco esloveno espanhol estoniano farsi finlandês francês grego hebraico hindi holandês húngaro indonésio inglês islandês italiano japonês korean letão língua árabe lituano malgaxe norueguês polonês português romeno russo sérvio sueco tailandês tcheco turco vietnamês
alemão búlgaro chinês croata dinamarquês eslovaco esloveno espanhol estoniano farsi finlandês francês grego hebraico hindi holandês húngaro indonésio inglês islandês italiano japonês korean letão língua árabe lituano malgaxe norueguês polonês português romeno russo sérvio sueco tailandês tcheco turco vietnamês

Definição e significado de becslés

Definição

definição - Wikipedia

   Publicidade ▼

Sinónimos

becslés (n.)

közeledés

Locuções

   Publicidade ▼

Dicionario analógico

Wikipedia

Becslés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A becslés olyan eljárás, amely hiányos, többnyire tapasztalati adatok alapján, egy adott esetre, adott változóhoz egy becsült értéket rendel.

A statisztikában a becslésekkel a becslési elmélet foglalkozik.

A matematikában az approximáció vagy becslés jelenti tipikusan azt az eljárást, amikor egy mennyiség alsó-felső határait, vagy magát a mennyiséget nem lehet pontosan meghatározni, csak közelítő érték meghatározására van lehetőség. Ekkor vagy a kiindulási adat bizonytalan vagy egyéb adatokból közvetlenül nem származtatható, illetve az eljárás kimenete nem határozható meg egzakt módszerekkel.

  • A projektmenedzsment vagy a mérnöki gyakorlat használja a becslést, főként tervezésnél, illetve a projekttervezés esetén. Több eljárásban is szerepel a becslés, általában a folyamat a következők szerint épül fel:
    • feladat felbontása/lebontása (például feladatok szétbontása WBS),
    • parametrikus becslés,
    • strukturált tervezés,
    • alapfeltételezések meghatározása,
    • Delphi módszer
    • függőségek azonosítása,
    • tevékenységek becslése (idő, erőforrásigény),
    • az eredmények dokumentálása.

Tartalomjegyzék

Matematikai alapok

A becslés matematikai oldalról történhet extrapolációval, átlagszámítással, bizonyos valószínűségszámítás alapjan, (például Monte Carlo-szimuláció).

A Buffon-féle tű eljárással például a értéke becsülhető igen jól.

Tapasztalati alapok

A tapasztalatok alapján végzett becslések alapvetően két csoportra oszthatók:

  • fentről lefelé (top-down) becslések
  • lentről felfelé (bottom-up) becslések.

Monte Carlo-módszer

A Monte Carlo (MC) módszert Neumann János dolgozta ki 1945-ben, amely egymatematikai eszköz, és alkalmas arra, hogy véletlen események sorozatával oldjunk megdeterminisztikus problémákat. Manapság a fizika csaknem összes területén széles körűalkalmazása van a determinisztikus és statisztikus problémák megoldásának. Ilyenstatisztikus probléma az elektron transzportja is szilárd anyagban. E módszer alkalmasarra, hogy olyan fizikai paramétereket származtassunk, melyeket más módszerekkelkülönösen nehezen határozhatunk meg (például rugalmas visszaszórási tényező).

Delphi-módszer

A Delphi-módszer (konszenzuson alapuló) becslés. A résztvevőknek bizonyos tapasztalatuknak kell lennie az adott területen, ahol a becslést el kell végezni.A folyamat fő lépései a következők:

  • Annak a meghatározása, pontosan mit kell megbecsülni;
  • A kiinduló feltételezések meghatározása;
  • a fentiek alapján a résztvevők tapaszatalataik alapján elvégzik a becslést;
  • Az egyes becsült értékek egymással való megosztása, megbeszélése után a csopot egyetértéssel közösen elfogadott értéket határoz meg, ami a becslés eredménye.

WAVE-módszer

A „WAVE” elnevezés az angol Weighted AVErage – súlyozott átlag – szavakból származik. A Delphi módszer továbbfejlesztett változata. A fentiekben leírt módon konszenzuson alapuló becslést végeznek a résztvevők, azzal a különbséggel, hogy nem egy értékre, hanem három értékre kell becslést adni:

  • a legjobb esetre BC (Best case)
  • a legrosszabb esetre WC (Worst case)
  • a legvalószínűbb esetre ML (Most likely)

A három értékből a

 \frac{( {BC} + {WC} + 4{ML})}{6}

képlettel számítható a becslés eredménye.

Objektumalapú becslés

Akkor használható, ha a becsülni kívánt érték, de inkább értékek valamilyen egység alapján, lineárisan határozhatók meg. Ebben az esetben két becslési paramétert kell meghatározni:

  • az egység értékét
  • a korrekciós tényezőt.

A becslés eredménye a {(E \times F)\times G} képlettel számítható, ahol:

  • E az adott objektum száma (adott)
  • F a adott objektum egy egységére adott becslés
  • G a korrekciós tényező, amely tapasztalaton alapul, az adott esetnek az átlagostól való eltérésének jellemzőinek (mennyiség, minőség, tudás, használt eszköz, stb.) figyelembe vételére szolgál. Ez a tényező nem azonos a mérnöki gyakorlatban ismert és használt biztonsági tényezővel.

Általában – főként ellenőrzési céllal – egy-egy becslést több módszerrel is célszerű végrehajtani, és az eredményeket összevetni. Ha nincsen túl nagy eltérés, akkor feltehetőleg jó a becslés (különösen akkor, ha független csoportok vagy személyek végezték a becslést). Ellenkező esetben célszerű újabb becsléseket készíteni.Gyakran a becsléssel összefüggő információk számának növekedése jobb (pontosabb) becslést tesz lehetővé. fentiekre tekintettel a például a projektmenedzsment gyakorlatban a tervezésnél, ahol a becslések a leggyakrabban használatosak, a következő kategóriákat használják a becslések „jóságára”:

  • durva becslés a +80% és -25% közötti eltérés
  • elfogadható becslés a +25% és -10% közötti eltérés
  • realista becslés a +10% és -5% közötti eltérés.

A pozitív és negatív irányú eltérések aszimmetriáját az a (kísérletileg igazolt) emberi tulajdonság magyarázza, hogy hajlamosak vagyunk optimistán becsülni: pozitív irányban inkább túlbecsülünk, mint alul.

Lásd még

  • döntések

 

todas as traduções do becslés


Conteùdo de sensagent

  • definição
  • sinónimos
  • antónimos
  • enciclopédia

 

5272 visitantes em linha

calculado em 0,031s