definição e significado de érték | sensagent.com


   Publicitade E▼


 » 
alemão búlgaro chinês croata dinamarquês eslovaco esloveno espanhol estoniano farsi finlandês francês grego hebraico hindi holandês húngaro indonésio inglês islandês italiano japonês korean letão língua árabe lituano malgaxe norueguês polonês português romeno russo sérvio sueco tailandês tcheco turco vietnamês
alemão búlgaro chinês croata dinamarquês eslovaco esloveno espanhol estoniano farsi finlandês francês grego hebraico hindi holandês húngaro indonésio inglês islandês italiano japonês korean letão língua árabe lituano malgaxe norueguês polonês português romeno russo sérvio sueco tailandês tcheco turco vietnamês

Definição e significado de érték

Definição

érték (n.)

1.Valamely áru vagy szolgáltatás gazdasági és mérhető jellemzője az ár, a kereslet és a kínálat tekintetében.

   Publicidade ▼

Definiciones (más)

definição - Wikipedia

Sinónimos

   Publicidade ▼

Ver também

érték (n.)

hátrány

Locuções

Dicionario analógico


érték (n.)




érték (n.)




érték (n.)


Wikipedia

Érték

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Tartalomjegyzék

Az érték a szociológiában

Érték a szociológiában és a pszichológiában az emberi viselkedésben megnyilvánuló fogalom, amely a szocializációval alakul ki.Az értékek kialakulását a csoportok, a társadalmi helyzet (státusz), a szerepek és a társadalmi lakóközösségek befolyásolják.

Az értékeket hierarchiába szokás rendezni. Eszerint vannak elsődleges, másodlagos és harmadlagos értékek.

Elsődleges értéknek nevezzük azt, amelyek megvédése miatt az emberek ölni képesek, vagy önmaguk életét feláldozni.

Másodlagos értéknek nevezzük azokat a dolgokat, amelyek védelméért az emberek harcolni, küzdeni (akár verekedni is) hajlandók.

Harmadlagos értéknek nevezzük az élet apróbb, többnyire személyes szintjén előforduló, meglévő dolgokat, amelyek csekély méretük és jelentőségek ellenére komoly vitához, küzdelemhez és szembekerüléshez, illetve konfliktusok kifejlődéséhez vezetnek.

Az érték fogalma az összehasonlítás gondolati műveletben merül fel, és a mérlegelés nevű művelet tárgya. Akkor van rá szükség, ha a dolgokat

  1. sorbaállítjuk vagy rendezzük
  2. elcseréljük vagy egyéb módon elidegenítjük.

Az érték alapja

Elvont, általános fogalomként értéknek az számít, ami ritkaságával, egyediségével vagy pótolhatatlanságával tűnik ki.

Így érték:

  1. az emberi élet – mindaddig, amíg az ember személyiségnek, vagyis minden más embertől megkülönböztethetőnek számít. (Tehát maga az ember, testi-lelki valóságában.)
  2. az egészség, amely értékként leginkább hiányában mutatkozik meg, illetve az élethez (anyagcseréhez) szükséges minden anyag. Ez az érték egy (elvont) állapot vagy cél, amelynek elérésére az ember dinamikusan törekszik, de idővel s végül alulmarad.
  3. a természet, amely saját, az ember által befolyásolhatatlan törvények szerint, de ember által befolyásolható módon működik és fejlődik, következésképpen hasonló az élőlényekhez, amelyeknek ezt figyelembe nem vevő kezelése és használata azok megbetegedéséhez, esetenként gyógyulásához, de néha pusztulásához vezet. Mivel az ember a természet részeként, abból táplálkozva él, azt akár a saját teste meghosszabbításának is tekintheti.
    Ide tartoznak még a nem anyagi természetű javak, a szellemi eredmények vagy teljesítmények is, amelyek szintén az ember fennmaradását szolgálják, és amelyek az emberi élet egyedi létet meghaladó szerveződésének jelei.
  4. a kincs, az anyagi javak, például a ritka fémek, tárgyak, köztük az emberi munka olyan termékeivel, amelyeket csak kevesen tudnak előállítani (mindenféle művészet).

A felsorolt értékek közül nem helyettesíthető vagy nem cserélhető értéknek számít maga az élet, az egészség és a természet. Mindössze az ember által létrehozott javaknak és technológiáknak stb. vannak alternatívái.


Érték kapcsolódása más definíciókhoz

1. Max Weber: Az értéknek két fajtája van: Célérték és Eszközérték.Célérték: A követendő cselekvést jelölik ki.Eszközérték: A cselekvést minősítik.2. hierarchia:Az érték a társadalmi érdekek megjelenési formája.Az érdekek a társadalom egyes csoportjai számára fontos dolgok.A dolgok fontosságát a szükségletek határozzák meg.következtetés: A szükségletekre épülnek a az érdekek, és társadalmi szinten ezt jelenítik meg az értékek.3. A jogban az érték külön kategória.4. újabb hierarchia:Az értékekből a gyakorlati viselkedés során viselkedési előírások lesznek, amelyek alakítják a normákat és szabályokat, amelyeket az egyén a szocializáció során sajátít el.Norma: passzív követésre ösztönöz, "a csoport tagja" jellemzőjeSzabály: kölcsönösen alakíthatóak, rugalmasan vagy szakaszosan változtathatóak.Szocializáció: az a folyamat, amelynek során az egyn megszerzi azt a tudást, amivel a társadalom tagjává válhat.Státusz: társadalmi munkamegiosztás során létrejött pozícióSzerep: a státusznak megfelelő, normák által szabályozott viselkedés

Az értékek egyéb hierarchiája

Az emberi társadalomban kialakult értékek közül a leggyakoribbak a hasznosság alapján azonosított értékeket megtestesítő javak. A hasznos tárgyaknak stb. használati értéke van, mely használati érték nem független attól, hogy a tulajdonosának/megszerzőjének milyen fokú szüksége van az adott tárgyra vagy jószágra. A használati érték részleteivel a közgazdaságtan foglalkozik.

A javak nem cseretárgyként (fogyasztásként), hanem felhalmozási célból történő előállítása és gyűjtése tezaurálási értéket kölcsönöz a dolgoknak és viszonylag hosszú időn át ez az érték tartósnak vagy növekvőnek mutatkozik. Tipikusan ilyen értéket képvisel a föld, az ingatlanvagyon, illetve a hírnévvel vagy goodwill-el összekötött, használatban nem megsemmisülő tárgyak köre, például az ékszer, a dísztárgy, a műtárgy stb.

A föld, az ingatlan és a műtárgyak kereskedelmét, forgalmát törvények, jogszabályok szabályozzák, tulajdonlásukban jellegzetes módon állandó koncentráció megy végbe, amit csak a háborúk, katasztrófák vagy forradalmak zavarnak meg időközben.

A természeti kincsek (például állat és növényfajok, tájkép, erőforrás, mikroklíma stb.) értéke pénzben nem kifejezhető, rendszerint pótolhatalan, ezért ezeknek eszmei értket tulajdonítanak.

Értéke van még az eredetiségnek, az eredeti, nem hamisított vagy másolt tárgynak azon az alapon, hogy eredeti csak egy van – ami azzal teljesen megegyezik, az másolat vagy klón, amelynek előállításához másfajta képesség és erőforrás szükséges, mint az eredeti előállításához.

Értéket tulajdonítunk továbbá az eszméknek, az olyan elvont fogalmaknak, mint a szabadság, szeretet, haza, isten, igazság, függetlenség, jóság és igazságosság stb. Ezen eszményi lények (entitások vagy ideák) megtestesülése az emberek szemében esetenként más és más, nem ritkán a belső érzelmek kivetítései bizonyos jelképekre, vagy a vonatkozó tulajdonsággal vagy minőséggel rendelkező, példaként működő létező alanyokra (szubjektumokra és objektumokra).

Végül, de nem utolsósorban érték maga az idő, gyakorlatilag az ember élete élésének az ideje, amelynek a hosszát előre többnyire nem ismerjük, ezért a vele való gazdálkodás, az idő átváltása más javakra, egyfajta szerencsejáték kérdése.

Az idővel a legnagyobb mértékben és eredménnyel a bankok kereskednek, amelyek alaptevékenysége abból áll, hogy pénzt adnak kölcsön drágábban, mint amennyiért kölcsönvesznek. A két ár közötti különbség a már elég magas ahhoz, hogy mára az időt, mint értéket kiszorították, és helyette a pénzt tették meg a cselekvést mozgató központi, uralkodó gondolati tartalomnak.

Az idő akkor szokta visszanyerni eredeti (a pénz uralma előtti) értékét, amikor valakivel közlik, hogy, mennyi van neki még hátra belőle. Ilyenkor az illető rendszerint átrendezi meglévő értékeit és prioritásait (fontosság szerint sorba rakott tennivalóit), és viselkedését látványosan át tudja alakítani.

A gondolkodás értékközpontú

Az emberi gondolkodásban az érték – nem szükségképpen a pénz – központi helyet foglal el. Nemcsak azért, mert például a gyermeknevelés kapcsán ezt demonstrálja, hanem azért is, mert az emberi cseretevékenységek is értékalapon történnek.

Ilyen cseretevékenységek lehetnek tényleges tárgyi eszközök és szolgáltatások, amelyek értékarányos cseréjét törvények igazgatják. Nem számít normális, jogszerű tranzakciónak, ha valaki nem értékes ellenszolgáltatás ellenében ad valamit egy másik embernek, illetve az is, ha elmarad egy ilyen ellenszolgáltatás.

A dolgok értékét ugyanúgy meg kell tanulni a szocializáció során, mint a dolgok használati, működtetési módját is. Az az ember, aki neheze jut el valami megszerzéséhez, elsajátításához, az jobban értékeli az elért állapotot, mint az, akinek az "ölébe hullik". Az iskolai nevelés folyamatosan küzd azzal a problémával, hogy a világ változásai éppen az értékek átrendezésével szembeállítják a tanulókat a szocializálásban még érvényesnek tekintett, de az iskolán kívüli "kereskedelmi közegben" már lecserélt értékek követése miatt.

Az értékek elsajátításának helye, terepe ezért és egyébként is továbbra is a család, ha megvan, illetve a kortársi csoportok (az egyívásúak közössége), sőt egyben a konfliktusok forrása is, mivel jelentős különbségek vannak a deklarált és a ténylegesen elismert vagy méltányolt értékek között akár a családon belül és kívül, vagy akár csak a családon belül is.

Külső hivatkozások

 

todas as traduções do érték


Conteùdo de sensagent

  • definição
  • sinónimos
  • antónimos
  • enciclopédia

 

7960 visitantes em linha

calculado em 0,031s